Hasznos tanácsok

Honlapunknak ezen az oldalán olyan témákban igyekszünk általános jellegű tanácsokat adni, tájékoztatást nyújtani, amelyek megítélésünk szerint közérdeklődésre tarthatnak számot. Ezek a témák vagy szélesebb kört érintenek, vagy éppen specialitásuk miatt fokozottabb körültekintést igényelnek a mindennapokban.

Honlapunknak ezen az oldalán ilyen ügyekben igyekszünk tájékoztatást adni, segítséget nyújtani.

§


§ A munka törvénykönyvének szabadságra vonatkozó rendelkezései

§ A közhasznú szervezetekre vonatkozó legfontosabb előírások

§ Az adásvételi szerződés megkötésének menete

§ A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó előírások változásai 


A korlátolt felelősségű társaság - röviden kft. - olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tagok kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetét szolgáltatására, és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki.

Alapszabály tehát, hogy a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.

A kft. esetében lényeges változásokat vezetett be a 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény.  A kft-t érintő főbb változások a következők:

Az új polgári kódex magában foglalja a gazdasági társaságok alapításának és működésének szabályait is, amelyek több helyen jelentősen eltérnek a korábbi 2006. évi IV. törvény rendelkezéseitől.

1. Drágább kft-t alapítani

A kft. alapítása tekintetében az egyik legfontosabb változás, hogy a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének minimum hárommillió forintnak kell lennie.

2. A törzsbetétek mértéke, befizetési határidő

Maradt az az előírás, hogy az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Az új Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a tag pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig, vagy 1 évnél hosszabb időt állapíthat meg a be nem fizetett vagyoni hozzájárulás szolgáltatására.

3. Az osztalékfizetés új szabályai

Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy pénzbetétek felénél kevesebb összeget elegendő befizetni, vagy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság bejegyzésétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, úgy a társaság nem fizethet osztalékot a tagok részére. Ez a fajta osztalékfizetési tilalom addig tart, amíg a ki nem fizetett, és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai alapján elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. A még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegének erejéig a tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

4. Az apport rendelkezésre bocsátása

Továbbra is lehetőség van nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (úgynevezett apporttal) társaságot alapítani. Ha az alapításkor ennek értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben az apport értéke nem éri el a törzstőke felét, abban az esetben legfeljebb 3 éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani.

Egyszemélyes társaság esetében az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani.

5. Üzletrész átruházása kívülállóra 

Amennyiben a társasági szerződés a társaság hozzájárulásához köti az üzletrészt kívülállóra történő átruházását, új szabályként került rögzítésre, hogy a társaság ezen hozzájáruló nyilatkozatának megadásra nyitva álló határidő maximum 30 nap lehet. Amennyiben a társaság a megadott törvényi határidőn belül nem nyilatkozik, úgy a beleegyezést megadottnak kell tekinteni.

A tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentésétől hatályos, amelynek megfelelően az üzletrész új jogosultját a nyilvántartásba vételtől függetlenül, a változásbejegyzési kérelem benyújtásától illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.

6. Taggyűléssel kapcsolatos változások

Az új Ptk. nem tartalmazza a taggyűlés évenkénti összehívására vonatkozó kötelezést, azonban a tagok a taggyűlés összehívásának gyakoriságára vonatkozó rendelkezést beépíthetnek a társasági szerződésbe.

7. Új szabályként került bevezetésre, hogy amennyiben a kft. tagjának örököse kéri az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzést, úgy az ügyvezető megtagadhatja azt, amennyiben a társasági szerződés által arra feljogosított személy magához váltja az üzletrészt. Amennyiben a társasági szerződés lehetőséget biztosít az üzletrész megváltására, úgy az erre feljogosított személy 30 napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozhat, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek megfizeti. 

 

 

vissza a cikk elejéhez


§ Mit tegyünk, ha tartozást örökölnénk?



Hidas és Szücs Ügyvédi Iroda

www.hidasesszucs.hu

Email: iroda@hidasesszucs.hu | Telefon/Fax: +36 34 300 115 2800 Tatabánya, Győri út 14. 1/6.